Stroke, agyvérzés

a harmadik vezető halálok - Évente egy kisvárosnyi áldozat

Megközelítően 18000 vesztik életüket abból a 45-50000 betegből Magyarországon, akik szélütést szenvedtek. A stroke a harmadik vezető halálok a daganatos és szív-érrendszeri megbetegedések után. E nagyon veszélyes agyi történés lényege: az agy-artériák elzáródása vagy megrepedése miatt agyállomány-elhalás következik be.

 A szélütés vagy orvosi kifejezéssel cerebrovaszkuláris betegség az agyat (cerebrum) és az ereket egyaránt érinti – mondja Vécsei László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinikájának igazgatója. Kialakulásának többféle oka is lehet. Nagyon veszélyes a kezeletlen magas vérnyomás; sajnos sok beteg nem is tud arról, hogy magas a vérnyomása. Mások pedig, főleg a férfiak, ha jelentkeznek is a panaszok, akkor sem fordulnak időben orvoshoz, ami nagyban megnöveli a szélütés valószínűségét. Éppúgy, mint az elhízás, a magas koleszterinszint, amely összefügg a helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal. A cukorbetegség szintén komoly hajlamosító faktor – s e veszélyeztető tényezők gyakran együtt jelentkeznek egy-egy betegnél. A mértéktelen alkoholfogyasztást – ami szintén növeli a stroke kockázatát – pedig sokszor a stresszhelyzetek „megoldásaként” kezdik el a betegek. Sajnos az élet számtalan olyan helyzetet produkál, amit igen nehéz kezelni, ez is oka a stroke-hoz vezető táplálkozási és alkoholfogyasztási szokások kialakulásának. Az egészségnevelésnek mindenképpen komoly szerepe lenne abban, hogy az embereket, életmódjukból adódóan, messzire elkerülje a stroke – ugyanakkor az is igaz, hogy e komplex kérdéskör nem szemlélhető a társadalom többi problémája nélkül.

Agyi infarktus és agyvérzés

A stroke-nak két fő típusa különíthető el – ismerteti a professzor. Az egyik, és az esetek 75–80 százalékában ez történik, az agyi infarktus, a sejtelhalás, ezt szaknyelven isémiás stroke-nak is nevezik. Lényege, hogy az ér elzáródik. Vagy azért, mert a vér az érben a meszes felrakódás környezetében megalvad, vagy mert egy vérrög egy bizonyos helyen megakad. Ezt nevezzük embólusnak. Emiatt aztán az elzáródás mögötti agyterület nem kap oxigént, és az agysejtek elhalnak. Mint látható, az agyi infarktus a szívinfarktushoz hasonló jelenség, ott a szívben záródik el a verőér, és a szív bizonyos területei halnak el az elzáródás mögött, itt pedig az agyban történik ugyanez.

A stroke 15–20 százalékban nem agyér-elzáródás, hanem agyvérzés következtében alakul ki. A szaknyelv ezt hemorrágiás formának nevezi, melynek oka legtöbbször a magas vérnyomás, idősebbek esetében ehhez társul az erek törékenysége. Ilyenkor elszakad az érfal, s a vér kikerül az agyállományba. Az agyvérzésen belül is több formát különböztetünk meg. Ha az agyállományon belül jelentkezik a vérzés, intracerebrális vérzésnek nevezzük. Szintén agyvérzés, de annak egy másik formája az úgynevezett szubarakhnoideális vérzés. Ilyenkor a vér az agyat fedő agyhártyák közötti résbe kerül. Hirtelen, ütésszerű tarkótáji fejfájással jelentkezik, a beteg úgy érzi, mintha kést döftek volna a nyakába, s a fájdalom szinte elborítja a fejét. A nagy fájdalom miatt a betegek ilyenkor – nagyon helyesen – általában orvoshoz fordulnak, de olykor még így is bekövetkezik, hogy az esemény után nyolc-tíz nappal újra kialakul a sroke, ami az elsőnél már sokkal súlyosabb következményekkel jár. A stroke e formájának oka az, hogy az érfalon kiboltosulás jön létre a lágyagyburok alatt, ez reped meg, és a vér elönti a két, említett agyburok közötti teret.

Attól függően, hogy a sejtelhalás vagy a vérzés az agy melyik területén jött létre, a stroke-nak más-más tünetei vannak. Ha az agytörzsben következett be a károsodás, ahol az életfontosságú agyi központok helyezkednek el (például a légzés és keringés központja), a beteg komoly életveszélyben forog, illetve ha az agy nagyon súlyosan károsodott, megbénulhatnak a végtagjai. Ha egy úgynevezett kevésbé aktív agyterületen jött létre a károsodás, enyhébbek a tünetek.

Ami a stroke kezdetét jelzi, és a szélütésben szenvedők nagy része esetében előfordul: féloldali – az egyik oldali karra, lábra, s az ezekkel azonos oldali arcra kiterjedő – zsibbadás, gyengeségérzés lép fel (általában ellenkező oldalon, mint ahol az agy károsodott). Máskor zavartság, szédülés, nyelési zavar, beszédképtelenségi, beszédértési probléma jelentkezik, vagy – a főleg a vérzéses formánál – súlyos fejfájás, hányás, eszméletvesztés. Bármely említett, vagy hasonló tünet jelentkezik, azonnal kórházba kell menni, neurológushoz fordulni. Ekkor megtörténik a neurológiai vizsgálat laboratóriumi, képalkotó (CT, esetenként MRI) módszerekkel, s elvégzik a nyaki verőér elmeszesedettségének megállapítását, és a szív vizsgálatát is.

Háromórás időablak

Az, hogy minél gyorsabban kórházba kerüljön a beteg, nagyon fontos. Ha bebizonyosodik, hogy agyi infarktus, érelzáródás történt, akkor három óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy megfelelő terápiát alkalmazzanak. Tehát a vérrögöt vénába adott gyógyszer segítségével feloldják, az eret szabaddá teszik a véráramlás előtt, s így az érintett agyfelület újra oxigénhez jut – hívja fel a figyelmet a professzor. Az időtényező nagyon fontos: ha a tünetek kezdete és a gyógyszeradás közötti idő meghaladja a három órát, akkor a jelenlegi szabályozók szerint nem végezhető el a vérrög oldása. Léteznek már olyan vizsgálati eredmények (Magyarországon éppen bevezetés alatt állnak), melyek négy és fél órára növelik az úgynevezett „időablakot”. A vérrögoldás azonban nem mindenki esetében alkalmazható: ha például túl magas a beteg vérnyomása, vagy a közelmúltban gyomorműtétje volt, és még sorolhatnánk a kizáró tényezőket, akkor nem vehető igénybe, mert esetleg vérzést idézne elő. Máskor azonban esélyt jelent a betegeknek, segítségével javítható az állapotuk.

Agyvérzés esetében a terápia: vérnyomás rendezése, agynyomás csökkentése; szükség esetén idegsebészeti beavatkozás jöhet szóba.

Ha valaki már átesett egy szélütésen, és azt sikeresen elhárították, ez sajnos nem jelenti azt, hogy egy idő után már nem fenyegetheti újra ilyen veszély. A következő stroke megelőzése tehát nagyon fontos. Ennek elemei: a vérnyomás rendben tartása, a koleszrerinszint rendezése, a cukor-anyagcsere szigorú kontrollálása, és az úgynevezett antiaggregációs terápia alkalmazása. Ez utóbbi esetben olyan gyógyszereket – legismertebb közülük az aszpirin – adnak a betegnek, amely meggátolja a vérlemezkék összetapadását és a vérrögkeletkezést.

Egy vérrögöt, mely végül az agy valamelyik erében „köt ki”, nagyon sokszor szívprobléma okoz, aritmiás, rendezetlen frekvenciájú szívműködés, mely fokozza a vérrögképződést. Ez esetben véralvadékonyság-csökkentő terápiát kell alkalmazni. Így, ha valakiről a kivizsgálás során kiderül, hogy szíveredetű vérrögképződés fenyegeti, csökkenthető az újbóli rögképződés esélye.

Ismét más esetben az derül ki, hogy a stroke-ot a nyaki verőér elmeszesedése okozza. Ez akár 70 százalékkal is csökkenti az ér átjárhatóságát, s a „szűkületben” különösen könynyen elakadhat egy vérrög. Ekkor a nyaki verőérből el kell távolítani sebészi úton a mészlerakódást, s így a veszélyt jelentő érátmérő-csökkenés, illetve embólia esélye kisebbé válik. Ha a mészeltávolító műtét különböző okok miatt nem végezhető el, akkor az ér szűkült szakaszába csövet (stentet) helyeznek, így javítva az érterület keringését.

 Fontos a rehabilitáció

Az akut kezelés, és a stroke ismétlődésének megakadályozására tett lépések után következik a rehabilitáció. Alapelv, hogy minél hamarabb el kell kezdeni. Ha olyan agyterületek roncsolódtak, melyek fontos információkat visznek, s nagyon súlyos állapotromlást szenvedtek, még akkor is lehet esély rehabilitációval javítani a beteg életminőségén. A rehabilitáció szigorú program szerint történik, neurológus és rehabilitációs szakorvos irányításával, gyógytornászokkal szorosan együttműködve, terápiás csoportot alkotva. S a rehabilitáció nem fejeződik be akkor, amikor a beteg elhagyja az osztályt, hanem sok esetben élethosszig tart:

a kezelőorvossal, gyógytornásszal megbeszélt gyakorlatokat otthon is végezni kell, s ellenőrzésre a kórházba időről időre vissza kell járni. Számtalan gyógyult beteg esete bizonyítja, hogy rehabilitációval milyen nagy eredményeket lehet elérni. A rehabilitáció sikere azon is múlik, milyen hamar részesült orvosi segítségben a beteg, mennyi érintett idegsejt pusztult el. A rehabilitáció esetleg azt is elősegíti, hogy egyes agyterületek átvegyék a sérülés miatt kiesettek funkcióit.

Kiket veszélyeztet leginkább a stroke? A legtöbbször a szélütés a viszonylag későbbi életkorokban következik be, de Magyarországon – a fejlett nyugati országokhoz képest – feltűnően sok a 40–50 éves stroke-on átesett is. Ez az egészségtelen életmód következménye, melynek egy részét, így a fokozott stresszt az emberek sokszor önhibájukon kívül nem tudják csökkenteni, s például az elhízásnak, a magas koleszterinszintnek is a rossz anyagi körülményekből adódó táplálkozásbeli okai lehetnek. Tehát rendkívül komplex népegészségügyi kérdést vet fel a stroke, és ismételten fel kell hívni a korai iskoláskorban kezdődő egészségnevelés jelentőségére a figyelmet – hangsúlyozza a szakember.

Tapasztalat, hogy a Dél-Alföld bizonyos mértékig még veszélyeztetettebb a stroke szempontjából, mint az ország más területei. Ez a feltételezések szerint annak tulajdonítható, hogy itt sokan élnek tanyán, s a stroke kialakulására nézve „kedvező” módon táplálkoznak, koleszterindús ételeket vesznek magukhoz, s gyakori az alkoholizmus is. Aki pedig tanyáról városba költözik, hozza magával a kialakult, káros táplálkozási szokásokat. A városban az említettekhez a mozgásszegénység is csatlakozik, tovább növelve a szélütés esélyét.

A stroke bizonyos típusai öröklődnek; mint a neurológiai kórképek nagy részénél, ez esetben is több gén együttese határozza meg, hogy milyen könnyen következik be az ártalom. De mint láttuk, a környezeti, életmódi tényezőknek rendkívül fokozott a szerepe. Ha valakinek ugyan mindkét szülője stroke-ban szenvedett, ő maga azonban egészséges életmódot folytat, betartja az egészségügyi korlátozásokat (vérnyomás, cukor-, koleszterinszint, elhízás, alkohol, stressz, rendszeres testmozgás) nagyon nagy százalékban elkerülheti a szélütést.

Megjelent az Élet és tudomány 2009. augusztusi számában

 

Cikkhez javasolt termékek:

Mindennapi fogyasztásra javasolt termékek! Válassza ki az Önnek leginkább megfelelőt, ha nem tud választani szívesen segítek

Natto Intenzyme 250db   bővebben, vásárlás... - szív és érrendszer egészségéért enzimek pótlásával, természetes úton tudjuk kivédeni az érrendszeri ártalmaknak a kialakulását, illetve csökkenteni a kialakult problémákat; hadat üzenhetünk az érelmeszesedés kialakulásának, valamint a magas vérnyomásnak és koleszterinszintnek, perifériás érbetegségeknek és szívelégtelenségnek

Cardio Flavin7 kapszula  bővebben, vásárlás...- 7 féle gyümölcs flavonoid kivonata kifejezetten szívre, érrendszerre

Amino Arginin kapszula  bővebben, vásárlás... - aminósav pótlás, az arginin hatással van a nitrogén-monoxid termelésre, amely értágító hatásán keresztül nem csak egészséges és potencia fokozó, hanem növeli a vérellátást és így a szervek tápanyag és oxigén ellátását

Red Aloe ital  bővebben, vásárlás...-  Kiemelkedő sejtregeneráló hatással rendelkezik, gyulladáscsökkentő, gombaölő, antibiotikus és regeneráló

Nano Gold aranykolloid  bővebben, vásárlás...- aranykolloid oldat az agy vitaminja

Cannabis olaj bővebben, vásárlás... - magolaj, amelyben szinte nincsenek telített zsírsavak, viszont közel 90%-ban telítetlen zsírsavakból áll

 

Oldal: Stroke, agyvérzés, Flavin7 termékek
Gyümölcs flavonoid a legtermészetesebb vitamin! www.vitamin-kezeles.hu - © 2008 - 2024 - flavonoid.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat